O Bajmoku
Bajmok
Bajmok leži na 19 stepeni i 25 minuta istočne geografske dužine i 45
stepeni i 58 minuta severne geografske širine, na nadmorskoj visini od 117 me metara.
117 metar Bajmok je naselje koje se nalazi u plodnoj Panonskoj niziji, na krajnjem severu Bačke, u neposrednoj blizini Srpsko – Mađarske granice, udaljeno od nje samo 9 kilometara, na površini od 13005 ha.
Neposredna blizina granice ide u prilog povoljnom geografskom položaju naselja.
Naselje je podignuto na mestu gde se dotiču dve poljoprivredne zone:
s jedne strane se nalazi lesna zaravan bogata plodnim oranicama, a na drugoj strani, na peščanom podnevlju Subotičke peščare,
podignuti su voćnjaci i vinogradi. Bajmok je danas povezan dobrim asfaltnim putem sa Suboticom, Somborom, Bačkom Topolom. Obližnja naselja Aleksa Šantić, Pačir, Mišićevo, Tavankut i grupe salaša Skenderevo i Madarški salaši, prirodno gravitiraju Bajmoku koji za njih predstavlja trgovački i privredni centar, iako Bajmoku, kao mesnoj zajednici, pripadaju i Madaraški salaši.
Prvi pisani dokumenti koji se odnose na Bajmok potiču iz XV veka, kada se naselje prvi put pominje kao selo. Tada je kralj Matija Korvin, darovnicom koja datira od 17. februara 1462. godine, Bajmok, zajedno sa drugim selima i pustarama u županiji, poklonio svojoj majci, udovici Janoša Hunjadija, rođenoj Silađi.
Za vreme turske okupacije od 1526. do 1697. godine, zabeleženo je da se menjao broj stanovnika u pojedinim periodima. Naseljavanjem Bajmoka, nastalo je novo naselje Rata, koje je postalo sastavni deo Bajmoka, dobilo je ime po načinu otplate dobivenog zemljišta /na rate/.
Po zadnjim podacima Bajmok ima 8992 stanovnika, nacionalnu strukturu čine srbi, mađari, bunjevci, hrvati i u manjem broju ostali.
Bajmok
Bajmok a 19 fok 25 perc keleti földrajzi hosszúság és 45 fok 58 perc földrajzi szélesség, valamint 117 méter tengerszint feletti magasságon található.
Bajmok település a termékeny Pannon-sikságon, Bácska északi részén, mindössze 9 km-re a szerb – magyar határtól helyezkedik el, mintegy 13005 hektár nagyságu területen. A határ közelsége hozzájárul a település előnyös földrajzi helyzetéhez.
A település két jelentős mezőgazdasági zóna között keletkezett, az egyik részről övezi a gazdag és termékeny szántóföldes fennsik a másikon, a szabadkai homokoson emelt gyümölcsösök és szőlőültetvények határolják. Bajmok ma már jó közuti összeköttetésben van Szabadkával, Zomborrar és Bácstopolyával. A közeli települések mint Aleksa Santity, Pacsér, Misityevó és Tavankut természetesen vonzódnak Bajmokhoz mint kereskedelmi és gazdasági központhoz, habár Bajmokhoz mint helyi közösséghez tartoznak a Madarasi szálasok.
Bajmokra vonatkozó első irásos dokumentum a XV. századból származik, amikor Mátyás király, adománylevelében Bajmokot mint falut, a környező pusztákkal, anyjának, özv. Hunyadi Jánosnénak, született Szilágyi Erzsébetnek adományozta, 1462. február 17-én.
A török dúlás idején 1526 és 1697 között, bizonyos időszakokban, változó volt a lakoság száma.
Bajmok ujratelepitésével, egy uj településrész jött létre, mégpedig a Ráta /részlet/, amely nevét a megszerzett föld részletekben való lefizetéséről kapta.
A legutlsó adatok szerint Bajmok lakosainak száma 8992, etnikai összetételét szerbek, magyarok, bunyevácok, horvátok és kisebb számban más nemzetiségek képezik.
Bajmok
Bajmok leži na 19 stupnjeva i 25 minuta istočne geografske dužine i 45 stupnjeva i 58 minuta sjeverne geografske širine, na nadmorskoj visini od 117 metara.
Bajmok je naselje koje se nalazi u plodnoj Panonskoj nizini, na krajnjem sjeveru Bačke, u neposrednoj blizini Srpsko-Mađarske granice, udaljeno od nje samo 9 kilometara, na površini od 13.005 ha. Neposredna blizina granice ide u prilog povoljnom geografskom položaju naselja.
Naselje je podignuto na mjestu gdje, se dotiču dvije poljoprivredne zone: s jedne strane se nalazi lesna zaravan bogata plodnim oranicama, a na drugoj strani, na pješčanom podnevlju Subotičke peščare, podignuti su voćnjaci i vinogradi.
Bajmok je danas povezan dobrim asfaltnim putem sa Suboticom, Somborom, Bačkom Topolom.
Obližnja naselja: Aleksa Šantić, Pačir, Mišićevo, Tavankut i grupe salaša Skenderevo i Madaraški salaši, prirodno gravitiraju Bajmoku koji za njih predstavlja trgovački i gospodarski centar, iako Bajmoku, kao mjesnoj zajednici, pripadaju Madaraški salaši.
Prvi pisani dokumenati koji se odnose na Bajmok potječu iz XV stoljeća, kada se naselje prvi put spominje kao selo. Tada je kralj Matija Korvin, darovnicom koja datira od 17. veljače 1462. godine, Bajmok, zajedno s drugim selima i pustarama u županiji, poklonio svojoj majci, udovici Janka Hunjadija, rođenoj Silađi.
Za vrijeme turske okupacije od 1526. godine do 1697. godine, zabilježeno je da se mijenjao broj stanovnika u pojedinim razdobljima. Naseljavanjem Bajmoka, nastalo je novo naselje Rata, koje je postalo sastavni dio Bajmoka, dobilo je ime po načinu otplate dobivenog zemljišta / na rate /.
Po zadnjim podacima Bajmok ima 8.992 stanovnika, nacionalnu strukturu čine srbi, mađari, bunjevci, hrvati i u manjem broju ostali.
BRATSKA NASELjA - Darosava, Bačalmaš R. Mađarska, Lakitelek R Mađarska, Fulokerč R Mađarska.
TESTVÉRTELEPÜLÉSEINK - Darosava, Bácsalmás, Magyar Köztársaság, Lakitelek Magyar Köztársaság, Fulókércs Magyar Köztársaság.
BRATIMLJENA NASELJA - Darosava, Bačalmaš R Mađarska, Lakitelek R Mađarska, Fulokerč R Mađarska.
KULTURNA DRUŠTVA I CENTRI
KULTUR EGYESÜLETEK ÉS KÖZPONTOK
KULTURNA DRUŠTVA I CENTRI
MKUC „Doža Đerđ“
Građani Bjamoka, mađarske nacionalnosti 1946. godine osnovali su Mađarsko Kulturno Društvo „Doža Đerđ“. 1993. godine stvorila se mogućnost za ponovno osnivanje društva, čija aktivnost se evoluirala tokom nekoliko godina u tempu da je postao kulturni centar.
Glavni pokretači su mu negovanje mađarske kulture, istorije i negovanje tradicije i običaja mađara. Sprovodi velik broj programa: takmičenje recitacija, organizovanje likovnih i literarnih takmičenja, proslava Dana mađarske kulture, sećanje na revoluciju 1848/49, proslava crkvenog proštenja Petar i Pavle, i proslava drugih manifestacija.
Pored rada raznih sekcija u centru, centar je sedište i drugim društvima, civilnim organizacijama, aktivistima i klubovima.
Dózsa György Magyar Művelődési Központ
A bajmoki magyar nemzetiségű polgárok 1946-ban alapították meg a Dózsa György Magyar Művelődési Egyesületet.
1993-ban lehetőség nyílt az Egyesület újraalapítására, melynek aktivitása néhány év alatt olyan ütemben fejlődött, hogy művelődési központtá nőtte ki magát.
A fő mozgatórugója, a magyar kultúrának, a magyarság történelmének, a hagyományoknak az ápolása. Számos programot valósít meg: mondaolvasó verseny, szavalóverseny, képzőművészeti és irodalmi vetélkedő megszervezése, a Magyar Kultúra Napjának megünneplése, megemlékezés az 1848/49-es forradalomról, a Péter és Pál templombucsu megünneplése, valamint fesztiválok és hasonló programok rendezése.
A programok mellett különböző szakcsoportok is működnek, a központ helyet ad más aktivistáknak, kluboknak, szervezeteknek, civil megmozdulásoknak is.
MKUC "Dózsa György"
Građani Bjamoka, mađarske nacionalnosti 1946. godine osnovali su Mađarsko Kulturno Društvo "Dózsa György". 1993. godine stvorila se mogućnost za ponovno osnivanje društva, čija aktivnost se evoluirala tijekom nekoliko godina u tempu da je postao kulturni centar.
Glavni pokretači su mu njegovanje mađarske kulture, povijesti i njegovanje tradicije i običaja mađara. Provodi velik broj programa: natjecanje recitacija, organiziranje likovnih i literarnih natjecanja, proslava Dana mađarske kulture, sjećanje na revoluciju 1848/49, proslava crkvenog proštenja Petar i Pavao, i proslava drugih manifestacija.
Pored rada raznih sekcija u centru, centar je sjedište i drugim društvima, civilnim organizacijama, aktivistima i klubovima.
Srpski kulturni centar “Nikola Tesla”
Srpski kulturni centar “Nikola Tesla” je osnovan 2003. godine, deluje na principu dobrovoljnosti kroz razne oblike kulturne, prosvetne, naučne, zdravstvene, privredne, humanitarne i slične aktivnosti. Srpski kulturni centar najviše aktivnosti
i uspeha ima u negovanju uspomena i tradicije iz prošlosti Srba. U okviru centra aktivne su tri dečije sekcije, dramska sekcija, folklorna sekcija i horska sekcija pri hramu Svetog Georgija. Svakog leta se organizuje kulturno- sportska manifestacija Lički susreti. Pod pokroviteljstvom Centra pojavila su se izdanja knjiga o folklornim tekovinama Ličana, kao i zbirka poezije „Dodir tišine“
Szerb Kulturális Központ "Nikola Tesla"
Szerb Kulturális Központ "Nikola Tesla" 2003-ban alakult, önkéntes alapon működik különféle kulturális, oktatási, tudományos, humanitárius és egyéb tevékenységekkel foglalkozik.
Szerb kulturális központ legnagyobb sikerei a szerb nép hagyományainak és emlékeinek ápolásában és gondozásában nyilvánul meg. A kultur központ keretein belül három gyermek szakcsoport működik mégpedig a dráma, néptánc és az enekkar, melyek egyben Szent György bazilikához tartoznak. Minden év nyarán megrendezésre kerül a likaiak találkozója néven ismert, kulturális-sportos rendezvény. A központ kiadói tevékenységeinek eredményeként napvilágot látott több könyv és gyűjtemény.
Srpski kulturni centar "Nikola Tesla"
Srpski kulturni centar "Nikola Tesla" je osnovan 2003. godine, djeluje na principu dobrovoljnosti kroz razne oblike kulturne, prosvjetne, znanstvene, zdravstvene, gospodarske, humanitarne i slične aktivnosti.
Srpske kulturni centar najviše aktivnosti i uspjeha ima u njegovanju uspomena i tradicije iz prošlosti Srba. U okviru centra aktivne su tri dječje sekcije, dramska sekcija, folklorna sekcija i horska sekcija pri hramu Svetog Georgija. Svakog ljeta se organizira kulturno-sportska manifestacija Lički susreti. Pod pokroviteljstvom Centra pojavila su se izdanja knjiga o folklornim tekovinama Ličana, kao i zbirka poezije "Dodir tišine"
Bunjevački kulturni centar „Bajmok“
Bunjevački kulturni centar „Bajmok“, nastao je transformacijom odbora za negovanje Bunjevačke kulture tradicije i običaja, 25.04.2005. godine, radi na očuvanju Bunjevačke kulture, tradicije i običaja. Rad centra odvija se po sekcijama i to: sekcija ručnih radova,
etnološko-istraživačka sekcija sa posebnim radom na prikupljanju građe iz oblasti odeće i opreme, kuvarica, reduša, kulinarskog pribora, stari recepata, dramsko recitatorske sekcije, amatersko filmsko stvaralaštvo. Rad centra je prepoznatljiv po Etno izložbama, Polivačima i posebno po „Etno festivalu Bunjevački nacionalni ila“, odnosno „Danima bunjevačke kulture“.
Bajmok Bunyevác Kultur Központ
A Bunyevác Kultur Központ, 2005. április 25-én alakult meg, a bunyevác hagyományápoló bizottságból, a bunyevác hagyományok, kultura és szokások megőrzésén dolgozik. A központ tevékenysége a szakcsoportok működésén alapul, mégpedig: kézimunkázók, néprajzkutató szakcsoport, régi szerszámok, receptek gyűjtése, drámai szakcsoprt, amatőr filmkészités. A központ munkáját jellemzik a hagyományápoló kiállitások, a husvéti locsolások és főképp a Bunyevác hagyományos nemzeti ételek fesztiválja illetve a Bunyevác kultura napjai.
Bunjevački kulturni centar "Bajmok"
Bunjevački kulturni centar "Bajmok", nastao je transformacijom odbora za njegovanje Bunjevačke kulture tradicije i običaja, 25.04.2005. godine, radi na očuvanju Bunjevačke kulture, tradicije i običaja.
Rad centra odvija se po sekcijama i to: sekcija ručnih radova, etnološko-istraživačka sekcija sa posebnim radom na prikupljanju građe iz oblasti odjeće i opreme, kuharica, reduše, kulinarskog pribora, stari recepata, dramsko recitatorske sekcije, amatersko filmsko stvaralaštvo. Rad centra je prepoznatljiv po Etno izložbama, polivači i posebno po "Etno festivalu Bunjevački nacionalni ila", odnosno "Danima bunjevačke kulture".
KPD “Jedinstvo-Eđšeg” ME
Kulturno Prosvetno Društvo “Jedinstvo-Eđšeg” osnovano je 27. januara 1957. godine, uključujući u svoje redove amatere višenacionalnih sastava. Danas broji 150 članova, koji deluju u šest sekcija: folklorna, moseran ples, dramska sekcija na srpskom i mađarskom jeziku, tehničko informativna sekcija, likovna i literarn asekcija.
“Međunarodna smotra folklora Bajmok” je najstarija i najmasovnija manifestacija obuhvaćajući multietnički kolorit folklornih igara društva iz naše zemlje i inostranstva, prvi put je održana 22. i 23. juna 1963. godine, a od 1970. godine postala je međunarodna.
KPD Jedinstvo-Egység ME
Jedinstvo- Egység Művelődési Egyesület 1957. január 27-én jött létre, besorozva saját soraiba minden nemzetiségű amatőrt. A 150 tagot számláló egyesületben hat szakcsoport tevékenykedik: néptánc, modern tánc, szerb és magyar nyelvű dráma szakcsoport, tehnikai-információs, képzőművészeti és irodalmi szakcsoport.
"A Bajmoki Nemzetközi Néptáncszemle" a legrégebbi és legtömegesebb rendezvény, amely felöleli a többnemzetiségű színes néptáncokat hazánkban és külföldön. Első alkalommal 1963. június 22-én és 23-án tartották meg , és 1970 óta nemzetközivé vált.
KPD "Jedinstvo-Eđšeg" ME
Kulturno Prosvetno društvo "Jedinstvo-Eđšeg"ME osnovano je 27. siječnja 1957. godine, uključujući u svoje redove amatere višenacionalnih sastava. Danas broji 150 članova, koji deluju u šest sekcija: folklorna, moderan ples, dramska sekcija na srpskom i mađrskom jeziku,tehničko-infomativna sekcija, likovna i literarna sekcija.
"Međunarodna smotra folklora Bajmok" je najstarija i najmasovnija manifestacija obuhvaćajući multietnički kolorit folklornih igara naše zemlje i inozemstva. Prvi put je organiziran 22. i 23 lipnja 1963. godine, od 1970. godine je međunarodna postala.
Društvo mesne istorije Vojvođanskih Mađara
Društvo mesne istorije Vojvođanskih Mađara, osnovano je 14. maja 2009. godine u Bajmoku, Članovi Društva su kako iz Vojvodine tako i iz okolnih država, bave se proučavanjem istorije na ovom podnevlju a i šire, društvo broji 175 članova.U prošloj godini društvo je izdalo dve knjige: Memento 1944/45 i I. godišnjak Društva i održali su pet savetovanja.
Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság
A Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság 2009. május 14-én alakult meg Bajmokon. Tagságát egész Vajdaság területéről és a környező országokból képezik. A 175 tagot számláló társaság e térségek történelmének kutatásával foglalkozik.
Az elmult évben két könyvet adtak ki Mementó 1944/45 és a Társaság I évkönyvét és öt tanácskozást tarottak.
Društvo mesne povijesti Vojvođanskih Mađara
Društvo mesne povijesti Vojvođanskih Mađara , je osnovano 14. svibnja 2009. godine u Bajmoku, Članovi društva su iz Vojvodine kako i iz okolnih država. Bave se proučavanjem povijesti na ovom podnevlju a i šire, društvo broji 175 članova.
U prošloj godini društvo je izdalo dve knjige: Memento 1944/45 i I. Godišnjak Društva i održano je pet savetovanja.
Matica Drežnička
Matica Drežnička je osnovana 16. decembra 2006. godine, sa ciljem sakupljanja, očuvanja i negovanja narodnog stvaralaštva, osobito u oblasti jezika. Nosilac toga rada je naš časopis “Godišnjak Matice Drežničke”.
Drezsnica anyaegyesület
Drezsnica anyaegyesület 2006 december 16-án jött létre azzal a céllal, hogy gyűjtse, megőrözze és ápolja a népi művészetet, különösen a nyelv terén. E munka hordozója a Drezsnica anyaegyesület évkönyve, folyóirat.
Matica Drežničko
Matica Drežničko je osnovana 16. prosinca 2006. godine, sa ciljem sakupljanja, očuvanja i njegovanja narodnog stvaralaštva, osobito u oblasti jezika. Nositelj toga rada je naš časopis "Godišnjak Matice Drežničko".
Kolo srpskih sestara Eparhija Bačka Bajmok
Kolo je vanstranačka nevladina dobrovoljna, humanitarna i kulturna organizacija, svoju delatnost obavlja u skladu sa Jevanjđelskim principima i učenjima srpske pravoslavne crkve. Prvi put u Bajmoku osniva se 2006. godine, pri Eparhiji bačkoj sa blagoslovom pravoslavnog Episkopa i Vladike Bačkog gospodina Irineja Bulovića. Kolo broji oko 40 članica.
Szerb nővérek gyülekezete Egyházmegye Bácska Bajmok
A gyülekezet pártsemleges, civil, önkéntes, humanitárius és kulturális szervezet, tevékenységét az evangélikus elvek és Szerb Ortodox Egyház tanitásával összhangban végzi. Az első alkalommal Bajmok 2006-ban alakult, a bácskai egyházmegye, az ortodox püspök és a bácskai püspök Irinej Bulovity áldásával. A gyülekezet mintegy 40 tagot számlál.
Kolo srpskih sestara Eparhija Bačka Bajmok
Kolo je vanstranačka nevladina dobrovoljna, humanitarna i kulturna organizacija, svoju djelatnost obavlja sukladno Jevanjđelskim principima i učenjima srpske pravoslavne crkve. Prvi put u Bajmoku osniva se 2006. godine, pri Eparhiji bačkoj sa blagoslovom pravoslavnog episkopa i Vladike Bačkog gospodina Irineja Bulovića. Kolo broji oko 40 članica.
SPOMENICI I SPOMEN PLOČE
EMLÉKMŰVEK ÉS EMLÉKHELYEK
SPOMENICI I SPOMEN PLOČE
Baklja sećanja“ bronzani plamen bajmočke skulpturke Ane Bešlić, nalazi se u sedištu Bajmoka u malom parku ispred katoličke crkve. Otkriven je 17. oktobra 1971. godine.
Az Emlékezések fáklyája, Ana Bešlić, bajmoki szobrász bronzba öntött lángja, Bajmok központjában, a katolikus templom előtti kis parkban található. 1971. október 17-én avatták fel.
"Baklja sjećanja" brončani plamen Bajmočke skulpturke Ane Bešlić, nalazi se u sjedištu Bajmoka u malom parku ispred katoličke crkve. Otkriven je 17. listopada 1971. godine
Spomenik Sv. Trojstvo nalazi se u centru Bajmoka, podigla ga je porodica Volf 1878. godine, i to je prvi javni spomenik u Bajmoku.
A Szent Háromság emlékmű Bajmok központjában található, a Wolf család emeltette 1878-ban, ez az első köztéri emlékmű.
Spomenik Sv. Trojstvo nalazi u centru Bajmoka, podigla ga je obitelj Volf 1878. godine, i to je prvi javni spomenik u Bajmoku.
Spomen-obeležje solunskim dobrovoljcima kolonistima Rate, podignuto povodom 75. godišnjice prisajedinjenja Vojvodine Srbiji, u dvorištu OŠ „Vuk Karadžić“ na Rati.
Az emléket a Vuk Karadžić Á.I. iskola udvarában, Rátán, a szaloniki front önkénteseinek, Ráta telepeseinek emeltették Vajdaság Szerbiával történt egyesitésének 75. évfordulója alkalmából.
Spomen-obilježje solunskim dobrovoljcima kolonistima Rate, podignuto povodom 75. obljetnice pripajanja Vojvodine Srbiji, u dvorištu OŠ "Vuk Karadžić" na Rati.
Spomen groblje kod Bagrema, gde je streljano 02 novembra 1944. godine, 195 nedužnih građana, / mađara i nemaca / iz Bajmoka i okolnih naselja.
Emléktemető az Akácfánál, ahol 1944. november 2-án, 195 ártatlan polgárt /magyart és németet/ végeztek ki Bajmokról és a környező településekről.
Spomen groblje kod Bagrema, gdje je strijeljano 02 studenog 1944. godine, 195 nedužnih građana, / mađara i nijemaca / iz Bajmoka i okolnih naselja.
Spomen-ploča žrtvama fašističkog terora, izrađena od mesinga, postavljena centralno na zid trema sa arkadama na školu na Rati. Odavde su fašisti odveli stanovnike Rate u logor Barč i Šarvar.
A Fasiszta terror áldozatainak sárga rézből készült emléktáblája, a Rátai iskola árkádos tornácának falán található, ugyanis ebből az épületből szállitották a fasiszták a rátai lalkosok egy részét a barcsi illetve sárvári táborokba.
Spomen-ploča žrtvama fašističkog terora, izrađena od mesinga, postavljena centralno na zid trijema s arkadama na školu na Rati. Odavde su fašisti odveli stanovnike Rate u logor Barč i Sarvar
Spomen ploča postavljena na zgradu škole, 1981. godine, na nekadašnju zgradu političkog zatvora.
Emléktábla lett elhelyezve 1981-ben, az iskola épületén, a valamikori politikai vizsgálati börtön helyén.
Spomen ploča postavljena na zgradu škole, 1981. godine, na nekadašnju zgradu političkog zatvora.
Spomen ploča postavljena na zgradi Mesne kancelarije gde su građani Bajmoka zbrinuli izbeglice iz Mađarske nakon revolucije 1956. godine.
Emléktábla a Helyi iroda épületén, ahol Bajmok polgárai befogadták az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc menekültjeit.
Spomen ploča postavljena na zgradi Mjesnog ureda gdje su građani Bajmoka zbrinuli izbjeglice iz Mađarske nakon revolucije 1956. godine.
Spomen ploča postavljena na zgradu Mesne kancelarije mađarskom kralju Matija Korvinu, u čijoj darovnici se spominje Bajmok, to je prvi pisani trag od 17. februara 1462. godine.
Emléktábla a Helyi iroda épületén, Mátyás király emlékére, akinek az adománylevelében, 1462. február 17-én, szerepel Bajmok, és egyben ez az első irásos dokumentum a településről.
Spomen ploča postavljena na zgradu Mjesne kancelarije mađarskom kralju Matija Korvinu, u čijoj darovnici se spominje Bajmok to je prvi pisani trag od 17. veljače 1462. godine.
Spomen ploča postavljena na mestu nekadašnje Sinagoge, za sećanje na Holokaust 1944. godine.
Emléktábla a valamikori Zsinagóga épületén, az 1944-es Holokauszt emlékére.
Spomen ploča postavljena na mjestu nekadašnje Sinagoge, za sjećanje na Holokaust 1944. godine.
