Megkoszorúzták I. Péter király szabadkai emlékművét 1918. november 25-e alkalmából

Ma megkoszorúzták I. Karađorđević Péter király Sokol Otthon épülete előtti emlékművét és emlékező szentmisét tartottak. Stevan Bakić polgármester ebből az alkalomból kiemelte, hogy Szabadka város támogatta az 1912-1918-as Hadiönkéntesek Szövetsége valamennyi tagozatának, a leszármazottak és I. Péter király tisztelőinek kezdeményezését, hogy november 25-ét, a napot, amikor 1918-ban Újvidéken a Bánáti, Bácskai és Baranyai Szerbek, Bunyevácok és más Szlávok Népgyűlése Vajdaság Szerb Királysághoz való csatlakozásáról döntött, Szabadkán a király emlékművének megkoszorúzásával ünnepeljék.

„2021. november 30-án avattuk fel ünnepélyesen I. Péter király emlékművét, aki 1903-1918. között Szerbia királya volt és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első uralkodója. Rendkívül jelentős nap volt ez Szabadka számára. Szabadka Péter király halálának századik évfordulója évében, a Szerbek, Bunyevácok és más Szlávok Nagy Népgyűlése alkalmából - amely történelmi eseményben városunk számos személyisége játszott jelentős szerepet - a legkedveltebb szerb uralkodó előtt tisztelgett.” – mondta Bakić polgármester.

Emlékeztetett arra, hogy I. Péter király emlékművének felállításáról Szabadka Város Képviselő-testületének 2020-ban az Úr mennybemenetelét ünneplő napon (Spasovdan) tartott ülésén egyhangúlag döntöttek és e döntés keretében magyar és bunyevác polgártársaink számára jelentős személyiségek tiszteletére is megfelelő emlékmű megoldások szerepeltek, melyek a nemzeti kisebbségek képviselőivel teljes egyetértésben és együttműködésben valósultak meg.

I. Péter király, akinek közismert „A nép szeretete nélkül gyengék a földi trónok” mondata, Szerbia valódi alkotmányos királya kívánt lenni. Számára, mint mondta, „az alkotmány és a nép szabadságának és jogainak minden alkotmányos garanciája” szent dolog, amelyet „mindig a leggondosabban fog tisztelni és védeni”. Élete során sok megpróbáltatáson ment keresztül. A Saint-Cyr növendéke, harcos, száműzött, fogoly, menekült, alkotmányos uralkodó volt, és gondoskodó szülő, aki katonái iránt is szinte atyai viszonyt tanúsított „gyermekeim”-ként szólítva őket – mondta Bakić polgármester.

A nép által "Pero bácsinak" becézett I. Péter király a nagy katonai sikerek idején volt Szerbia királya, ezért Felszabadító Péter királyként is emlékeznek rá – mondta Bakić polgármester, népe emlékezetében szeretett, bátor, becsületes és igazságszerető uralkodó, aki láthatóan meggyengült egészségi állapota ellenére is együtt járta meg seregével az "albán Golgotát".

„I. Péter király elfogadta a szerbek, horvátok és szlovének felszabadítását és egyesülését tartalmazó nemzeti programot. Annak a programnak a képviselete, amelynek az első világháború vége előtt teljesen elkötelezte magát, a gyökereihez és népéhez való hűség, az emberi erények és katonai képességek, a tény, hogy megszervezte a hadsereget és gazdaságilag megerősítette az országot hozzájárultak ahhoz, hogy I. Péter király, még élete során hírnevet és tiszteletet szerzett az egész Szerb-Horvát-Szlovén Királyságban.” – mondta Bakić polgármester.

Bakić polgármester kiemelte, hogy az 1918. december 1-jén megszületett új állam három nehéz és felszabadító háború - az első világháború és a két balkáni háború - után jött létre, amelyekben Szerbia óriási veszteségeket szenvedett, ezért kötelességünk megőrizni a hat háborús év alatt elesettek emlékét és tisztelegnünk dicsőséges őseink előtt.

"Ez a legkevesebb, amit értük tehetünk, akik szent harcot vívtak otthonaik és szabadságuk megvédéséért, amely egyben minden elnyomott délszláv testvér felszabadításáért és egyesüléséért folyó harc is volt, hogy a Balkánra érkezésük után először lehessenek egy országban, feláldozva azt, ami a legdrágább, az életüket.” – hangsúlyozta Bakić polgármester.

Kiemelte: Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök azzal, hogy Vajdaság Szerb Királysághoz csatlakozásának századik évfordulója alkalmából Újvidéken leleplezte I. Karađorđević Péter király emlékművét, visszaadta azt a jelentőséget, amit a felszabadítás, az 1918-as egyesülés a mai Vajdaság területén jelent.

Szabadka – mint mondta – minden polgára büszkeségére emlékművet állított a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság első uralkodójának – az alkotmányon és jogállamiságon alapuló rendezett, demokratikus állam jelképének - csatlakozott hazánk államépítési tudatának megújításához és a műemléki örökség fejlesztéséhez.

"Ez az a pillanat, amikor az embernek el kell mondania valamit, ami a lelkében van. Sokszor kérdeztem meg őszintén magamtól, vajon méltók vagyunk-e dicső őseinkhez. Nincs válaszom, arra várva, hogy mindannyian úgy kezdjük el értékelni és szeretni Szerbiánkat, ahogyan megérdemli, hogy ezt nap mint nap megmutassuk tetteinkkel, ahogyan azt Aleksandar Vučić elnökünk teszi, és soha nem szabad elfelejtenünk a Szerb Kulturális Klub 1937. évi szlogenjét, amely így hangzik: "Szerbia addig tart, amíg gyermekei iránta való hűsége". Örök dicsőség a felszabadító királynak és minden dicső elődünknek” – zárta szavait Bakić polgármester.

I. Karađorđević Péter király emlékművét megkoszorúzta: a szabadkai önkormányzat nevében Stevan Bakić polgármester, Bojan Šoralov, az észak-bácskai közigazgatási körzet vezetője, valamint a Szerb Katonaság képviselői, a Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, dr. Suzana Kujundžić Ostojić és alelnöke, Veljko Vojnić, a Szerb Művelődési Központ küldöttsége, az I. Péter Király - 1912-1918. időszak Hadiönkéntesei,  Leszármazottaik és Tisztelőik Szövetségének küldöttsége, a Szabadkai Halhatatlan Ezred, a Dalmácia Hagyományápoló Egyesület küldöttsége, egyének és szabadkai polgárok.