Megemlékeztünk Szabadka első világháborús felszabadulásának 104. évfordulójáról

Megemlékezve 1918. november 13-áról, Szabadka első világháborús felszabadulásának napjáról ma a vasútállomáson található emléktábla megkoszorúzása és az elesett harcosok emlékére tartott gyászmise után az emlékezés virágait elhelyeztük az 1912. és 1918. között a szabadságért és egyesülésért életüket áldozó hősöknek emelt emlékműnél is, a Puskin téren. Szabadka első világháborús felszabadításának 104. évfordulója alkalmából tegnap este a Népszínház Jadran színpadán ünnepi megemlékezést tartottak Braća uvek - uvik zajedno címmel, amit 1991. óta rendeznek meg, amikor is megújították a szerb és a bunyevác nép között létrejött testvérkapcsolati megállapodást, amelynek keretében a jövőbeni együttműködésről és a fontos történelmi dátumokról való közös megemlékezésről állapodtak meg.

A szabadkai önkormányzat nevében az 1912. és 1918. között elesett hősök emlékművét Srđan Samardžić, a városi tanács gazdasági ügyekkel megbízott tagja koszorúzta meg.  

Szabadka város, Stvan Bakić polgármester és a saját nevében az ünnepi megemlékezés résztvevőit Srđan Samardžić üdvözölte, aki emlékeztetett arra, hogy a felszabadító szerb hadsereg 1918. november 13-án 18 óra 35 perckor vonattal érkezett meg a szabadkai vasútállomásra, azon a napon, amikor Belgrádban, a mai Nemzeti Múzeum épületében 23 óra körül megkötötték a Belgrádi Katonai Egyezményt. Rámutatott, hogy a szabadkai szerbek és bunyevácok őszintén hittek a végső szerb győzelemben és e régiók egyesülésében a Szerb Királysággal.

„Jelentős történelmi szerepük tudatában harmonikusan dolgoztak küldetésük teljesítése érdekében, és 1918. november 10-én, a néhány nappal korábban, november 5-én megtartott tanácskozáson hozott döntéseik alapján összejövetelt szerveztek, amelyen megalakult a hazafias Bunjevác-szerb Népbizottság, amely egy különleges közgyűlési határozatot is elfogadott“ – mondta Samardžić.

Elmondta, hogy a nagy háború indította el a Vajdaság Szerbiához csatolásának folyamatát, hogy 1918. november 25-én a szerbek, bunyevácok és más bánsági, bácskai és baranyai szlávok nemzetgyűlése határozatot hozott a Vajdaságnak a Szerb Királysághoz való csatlakozásáról, és hogy Rumában egy nappal korábban, november 24-én döntés született arról, hogy Szerémséget közvetlenül az anyaországhoz csatolják. 

Az 1918-ban született új állam három súlyos felszabadító háború: az első világháború és két balkáni háború után jött létre, melyekben Szerbia hatalmas áldozatokat hozott. A mi kötelességünk, hogy megőrizzük az e háborúkban elesettek emlékét, és tisztelegjünk elődeink előtt, akik a szabadságért és a jobb jövőért életüket áldozták“ – mondta többek között Srđan Samardžić.

Az ünnepi megemlékezés résztvevőit Miloš Stanković színész is üdvözölte, Ljubivoje Tadić pedig előadta a Figyeljetek, szerbek – Archibald Reiss című monodrámát.

A megemlékezést a szerb himnusszal és a Podvikuje bunjevačka vila című bunyevác dallal nyitották meg, a Szent Száva Szerb Művelődési Központ kórusának előadásában.

Az első világháborús felszabadulás napjáról való ünnepi megemlékezést a Szent Száva Szerb Művelődési Központ, a Bunyevác Művelődési Központ és Bunyevác Matica, Az 1912-1918-as Háborús Önkéntesek, Leszármazottaik és Tisztelőik Egyesülete, valamint Szabadka Város Önkormányzata szervezték.