Megemlékezés a szabadkai zsidóság deportálásának 78. évfordulóján

A Zsidó áldozatok terén, az egykori gettó közelében emelt emlékmű, valamint a holokauszt áldozatainak a zsinagóga udvarában emelt emlékmű megkoszorúzásával és a zsinagógában tartott megemlékezéssel adóztak ma a szabadkai zsidók emléke előtt, akiket 78 évvel ezelőtt deportáltak és gyűjtőtáborokba, majd Auschwitzba és Európa többi haláltáborába szállították őket. A zsinagóga udvarában levő emlékműnél Szabadka város nevében Stevan Bakić polgármester, Szabadka Város Képviselő-testületének nevében dr. Pásztor Bálint, a képviselő-testület elnöke koszorúzott. Bakić polgármester a zsinagógában tartott beszédében kiemelte, hogy ma is, mint minden június 16-án, arra a négyezer szabadkai emberre emlékezve gyűltünk össze, akiket 1944-ben ezen a napon csak azért vittek haláltáborba, mert zsidók voltak.

"Amikor összegyűlünk ebben a csodálatos imatérben, amelyet itt hagytak, és amelybe beépítették mindazt a szellemiséget és tudást, amivel Szabadkát a 18. századtól gazdagították, arra a szörnyű méretű tragédiára emlékezünk, amit a város e borzalmas bűn által átélt. A szabadkai zsinagóga egy nagy, erős és gazdag közösség számára épült. E padok mindegyike a bennük ülő családokról tanúskodik, akik megőrizték őseik Szentföldről hozott hitét. Azt a hitet és kultúrát, amelyet a náci bűnözők elvetemült elméje a legnagyobb ellenségként élt meg, amit ki kell irtani” – mondta Bakić polgármester.

Kiemelte, hogy a megszállónak 78 évvel ezelőtt mégsem sikerült elpusztítania a zsidó Szabadkát, a közösség megmaradt a halálból megmenekült, hazájukba és városukba visszatérő kisszámú egyén és család révén.

Sokan Izraelben kerestek új életet, nem tudtak a szörnyű szenvedések után itt maradni, de ők sem feledkeztek meg szabadkai elődjeik nagy hagyatékáról. A zsidó közösség kitartott és örömmel fogadta zsinagógájának káprázatos felújítását, amelyet a Szerb Köztársaság és a Magyarország közösen valósított meg, ahol ma ismét a zsidók imádkoznak Istenhez, és minden vendégük élvezi a hely által sugárzó lelkiség szépségét, és a művészetet, amelyet mindig szívesen látnak ebben az épületben” – mondta a polgármester.

Kiemelte, hogy ma, megvetve és az örök szégyenbe taszítva azokat, akik ebben a városban a halált szórták, "imádkozunk az áldozatokért, és tanúi vagyunk a zsidó közösség felépülésének, sebei gyógyulásának".

„Ahogyan tavaly külön kiemeltük a hazánk és városunk második világháborús szenvedésének kezdete óta eltelt nyolc évtizedet, úgy idén is megemlékeztetünk arra, hogy nyolcvan évvel ezelőtt, a döntő sztálingrádi csatával megindult a náci háborús gépezet végleges összeomlása. A háború menetében bekövetkezett változás nagy áldozatokkal és szenvedésekkel vezetett el a végső győzelemhez 1945-ben, amely után az igazságszolgáltatás a legtöbb bűnözőt elérte, akik felelősek voltak az ezen a területen végrehajtott népirtásért. Szabadka város soha nem felejti el azokat, akik szenvedtek, és mindig különös kegyelettel viszonyul a holokauszthoz” – mondta Stevan Bakić polgármester.

Dr. Pásztor Bálint, Szabadka Város Képviselő-testületének elnöke és a Szabadkai Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy nem csak e napon gondolunk a holokauszt áldozataira, hiszen nincs a városnak olyan szeglete, utcája, tere, amely ne emlékeztetne rájuk is.

„Az évforduló napján tehát közösen tesszük azt, amit mi mindannyian - itt megjelentek - magánéleti és közéleti megnyilvánulásainkban szilárdan képviselünk. Kimondjuk azt, hogy mélységesen elítéljük a megkülönböztetést, a kirekesztést. Hogy az emberi méltóság, az emberi élet és az emberi szabadság sérthetetlen. Faji, vallási, nemzeti vagy bármely más veleszületett vagy örökölt tulajdonság nem képezheti a mássággal való megbélyegzés okát, mert nem lehet elégszer elmondani milyen veszélyes a gyűlöletbeszéd. Befolyása néhány kedvezőtlen társadalmi és gazdasági körülmény fennállásával talajra talál, felerősödik és máris ellenséget kiált, mint ahogyan óriási veszélyeket rejt a múlt le nem tisztázása, a tények tagadása is.”- mondta dr. Pásztor Bálint.

Emlékeztetett arra, hogy a másság, mint fogalom, de akár csak jelzőként való ismételgetése is értelmetlen, nagyon bántó és főként veszélyes, hiszen közeli és távoli történelmi példák bizonyítják egyaránt, hogy mindig tragikus következményekkel jár.

„Más vallás, más nemzet, más nyelv, más szokás - amit ugyanaz a gazdasági válság, járvány, klímaváltozás sújt, éppen ugyanúgy. Egyformán szeretünk, szomorkodunk, félünk és örülünk.

Másság, különbözőség. Ez az emlékmű azért áll a zsinagóga udvarán, mert az erre épített ideológia népirtást okozott. Szabadka nem olyan, nem lehet olyan, mint velük volt. Szellemi és anyagi hozzájárulásuk a város élhetőségéhez, fejlődéséhez, gyarapodásához pótolhatatlan. Ismerjük a nevüket, a történeteiket, az eredményeiket. A házakat, ahol éltek, a vállalkozásaikat, melyeket létrehoztak és sikeresen működtetek.”- hangsúlyozta.

„Csodálattal és büszkeséggel tekintünk a városkép egyik gyöngyszemére, az idén 120 éves zsinagógára, mely több évtizedes erőfeszítés után, magyarországi és hazai támogatással végre méltó módon megújulhatott. A zsinagógára, mely teljes pompájában láttatja, milyen fontos érték számunkra. Városunk ikonikus épülete, amit önkormányzati eszközökből működtetünk és a lehető legszínvonalasabb tartalommal igyekezünk megtölteni, a tisztelet, a kegyelet és az együttérzés jeleként.” – mondta dr. Pásztor Bálint elnök.

A zsinagóga udvarán levő emlékművet megkoszorúzták az Észak-bácskai Közigazgatási Körzet, Magyarország Belgrádi Nagykövetsége, a konzuli képviseletek, a zsidó közösségek, a nemzeti tanácsok és az egyes szervezetek, egyesületek képviselői is.

Az egykori gettó helyén emelt emlékművet a Zsidó áldozatok terén a szabadkai önkormányzat nevében Kern Imre alpolgármester, Marko Marić polgármesteri tanácsos és Srđan Samardžić városi tanácstag koszorúzta meg.