Посетите Суботицу Дубра управа
Управа за капитална улагања АП Војводине
LAP za mlade
Program razvoja sporta Grada Subotice
Mreža za razvoj Subotice
Centar znanja o međuopštinskoj saradnji
ЛОКАЛНИ АКЦИОНИ ПЛАН ЗА УНАПРЕЂЕЊ E ПОЛОЖАЈА РОМА
ROMACTED
Colourful Cooperation
OPTI-BIKE
ART NOUVEAU
IPA CBC CRO-SRB
Exchange 5
Szabadka A-tól Zs-ig

R

Raichle palota – Szabadka egyik leggazdagabban díszített szecessziós épülete, napjainkban a Képzőművészeti Találkozó és Modern Galéria kapott benne helyet. Tervezőjéről, Raichle Ferencről nevezték el, ki az épületet 1904-ben építtette saját családja részére. Sajnos nem sokáig élvezték e fényűző palotát, ugyanis a csődbe ment építész 1908-ban kénytelen volt azt az összes bútorral és műtárggyal együtt elárverezni.
A Raichle palota a 19. század végi és 20. század eleji építészet valódi remekműve, amely Raichle Ferenc kiváló építészeti tehetségéről és tudásáról tanúskodik. Az épület legszebb díszítőelemei Zsolnay-kerámiából készültek, míg az épület alapja rózsaszín márvány. Az ablakképek velencei üvegből készültek.

Rajić, Blaško (1878-1951.) szabadkai születésű horvát pap, író és politikus. Tanulmányainak befejezése után először a dél-magyarországi horvát faluban, Dusnokon állt papi szolgálatba 1902-ben, majd Hercegszántón 1904-ben. Papi hivatását szülővárosában, Szabadkán folytatta, a Szent Teréz plébánia káplánjaként, egészen 1911-ig, amikor plébánossá nevezik ki a Sz. Rókus plébánián, és ott marad egészen haláláig, 1951-ig.
A Duhovna mana című imakönyv szerzője.
Lelkészi, társadalmi és kulturális területen is jelentős műveket alkotott.
Szívügyének tekintette, hogy Bácska is az egységes délszláv államhoz tartozzon.
Tagja volt 1919-ben annak a bunyevác küldöttségnek, amely elutazott Párizsba a külföldi diplomatákkal való békéltető tanácskozásra.
Vezetője volt a Bunyevác-Sokác Pártnak, majd a Vajdasági Néppártnak, míg azután a Stjepan Radićhoz csatlakozott, erőteljesen támogatva annak HSS Pártját.
A második világháború idején tevékenysége félbeszakadt. 1943-ban visszatért rendes plébánosi teendőihez Szabadkán, és ott marad egészen haláláig, 1951-ig.
Több egyesület alapítója: Katolikus Leányegyesület, Munkás Radničko i učeničko križarsko bratstvo, Katolikus Kör Oktatási Egyesület, Bubyevác Jótékonysági Közösség és Horvát Művelődési Egyesület, Lajčo Budanovićtyal közösen pedig létrehozták a Szabadkai Maticát. Az ő érdeme az is, hogy Dužijanca Aratóünnepséget, ami korábban kizárólag horvát népszokás volt (amely a tanyákon alakult ki), egyházi rendezvénnyé változtatta. Neki köszönhető az is, hogy a "prelo"-t (fonóbeli szórakozás) megünnepelték. 1920-ban elindította a "régi" Subotičke novine című újságot. Emellett verseket, elbeszéléseket és cikkeket is írt. Az ő tiszteletére rendezik meg a Rajić napokat (Rajićevi dani).

Rogina bara - ősi mocsár, amely a középkori Szabadka, a későbbiekben katonai sáncvonal keleti oldalán terült el. Idővel akadályozta a város terjeszkedését, ezért 1764-ben a királyi kamara rendeletére fűzfákkal kezdték beültetni. 1794-ben, egy másik rendelet értelmében lecsapolták és a területet házhelyekre osztották. A víz azonban minden igyekezet ellenére megmaradt. Az 1840-es években még ezen a helyen fürödtek a gyerekek és csónakázni is lehetett. 1888-ban a városi tanács elhatározta, hogy a mocsár megmaradt részét feltölteti, parkosítja, és felépítteti a törvényszék épületét. A mélyedésbe másfél évig hordták a homokot, majd a területet házhelyeknek adták el. Itt létesültek Szabadka legszebb épületei – a mai korzó.

Média Központ és Protokoll
024 ÜGYFÉLKAPCSOLATI KÖZPONT
Szolgálati közlemények
SÚLYOS BETEG GYERMEKEK GYÓGYKEZELÉSÉT SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNY
Művelődési intézmények
Oktatási intézmények
Helyi közösségek
Sportegyesületek
Informator
Közműdíjak támogatása
Okirat rendelés
Helyi Adóügyi Titkárság
Tájékoztató
Fejlesztési stratégia
The International Festival of Children’s Theatres   (2019.09.22.-2019.09.27.)