|
Képgaléria
Földrajzi elhelyezkedés
 |
Szabadka és környéke a Kárpátok, az Alpok és a Balkán-félsziget hegyei által körülölelt Pannon síkság közepén terül el. A város a 45. földrajzi szélességi fok mentén húzódó Fehértemplom-Ópázova-Mitrovica vonaltól valamivel északabbra, az északi mérsékelt éghajlati övezetben fekszik.
Szabadka a különböző geomorfológiai egységek érintkezési pontján helyezkedik el. Tőle délre vonulnak a Telecskai löszdombok, mely északon a szabadkai-horgosi homokpusztában végződik. Szabadka a Duna-Tisza közének központi részén fekszik, s a térség legjelentősebb városa.
|
A vidék éghajlata jellegzetesen pannon, forró nyarak és igen hideg telek jellemzik, éves szinten viszonylag kevés csapadékkal.
A szelek közül leggyakoribbak az északi hideg és a nyugati nedves szelek. Az éghajlati viszonyoknak megfelelően a vidéken a sztyeppei vegetáció az uralkodó, melyet az idők folyamán különféle kultúrnövényekkel gazdagítottak.
Szerbia és Montenegró létrejötte idegenforgalmi és közútforgalmi szempontból kedvezően befolyásolta Szabadka helyzetét. A város ugyanis az E-75-ös nemzetközi útvonal mentén fekszik, a két legforgalmasabb határátkelő közvetlen közelében. Ma a horgosi és a kelebiai határátkelőn keresztül bonyolódik le a hazánkat érintő vasúti és közúti nemzetközi utas- és áruforgalom legnagyobb része, s ez általánosságban kedvező helyzetet biztosít Szabadkának. Kifejezetten kedvező helyzetéhez leginkább a közlekedési tényezők járulnak hozzá, mert a pillanatnyilag legfontosabb térségbeli-stratégiai útvonalon, a 10. korridor mentén fekszik.
Régészet
A Szabadka környékén végzett régészeti ásatások során a Ludasi-tó partján bukkantak a vidék legrégebbi településének nyomaira, melyek a jégkorszak utolsó szakaszából származnak. A város közvetlen közelében a kőkorszakból, a réz-, bronzkorszakból származó leleteket találtak. A leletek arra utalnak, hogy ezen a tájon megfordultak szkíták, dákok, gótok, hunok és avarok is. A Kárpát-medencébe betelepülő honfoglaló magyarok pedig szláv népcsoportokat találtak ezen a vidéken.
Történelem
Az írásos emlékek Szabadkát viszonylag későn, 1391-ben említik először Zabotka néven. Ebből a korból kevés jelentős adattal rendelkezünk, kivéve, hogy a török hódoltság alatt, 1526-tól a szegedi szandzsákhoz tartozott.
Szabadka életében a következő események játszottak döntő szerepet: 1749-ben mezővárosi rangot kapott, és nevét Szt. Máriára változtatták. 1779-ben Szabad királyi várossá nyilvánították Maria Theresiopolis néven, 1869-ben pedig kiépült a Szeged - Szabadka vasútvonal.
Az ezt követő időszakban Szabadka kulturális és gazdasági fejlődésének reneszánszát éli: a vasút révén bekapcsolódik Európa vérkeringésébe, és kialakul egy új polgári réteg - kereskedők, bankárok -, s ez meghatározza a kor új kulturális igényeit.
Állandó jellgű rendezvények
 |
Nyári szinházi estéki |
 |
Nemzetközi vállalkozói kiállítás |
 |
Aratóünnepségi |
 |
Palicsi nemzetözi filmfesztivál |
 |
Nemzeközi gyermekszinház fesztivál |
 |
United Games |
 |
Szüreti napok |
Testvérvárosok
Városunk állandó kapcsolatot ápol más hazai és külföldi városokkal és községekkel. Különösen jó a kapcsolat testvérvárosainkal:
Szeged (Magyarország), Dunajská Streda (Szlovákia) Slovačkoj, Olomouc (Csehország), Odorheiu Secuiesc Románia, valaminti Elche (Spanyolország), Tillburg (Hollandia) i Namur (Belgium).
|
